Nézd, elõkerült egy másik kép,
Amirõl azt hittem, elveszett rég.
Egy teraszon ülsz, megy le a nap és készül az esõ.
A háttérben a tenger és a zsúfolt kikötõ.
Az utcákon éjjel mindig zene szólt.
Majd nézzük meg egyszer, így van-e még.
Hogy mit mond a doktor, ne hallgatsd. Butaság.
Meggyógyulsz, tudom. Vigyázok rád.
És táncolsz, ahogy régen.
És nézik, ki ez a lány.
Olyan szép, hogy biztosan álmodunk már.
S ha a vándor az égben
Mégse túl szigorú,
A holnap már nem lesz szomorú.
Nincs semmi baj. Éveken át
Annyi minden féle volt már a világ.
Okosabb vagy, úgy hiszem, mint hogy többé ne remélj.
Megyógyulsz, tudom. Soha ne félj.
És táncolsz, ahogy régen.
És nézik, ki ez a lány.
Olyan szép, hogy biztosan álmodunk már.
S ha a vándor az égben
Mégse túl szigorú,
A holnap már nem lesz szomorú.
A holnap már nem lesz szomorú.
Amirõl azt hittem, elveszett rég.
Egy teraszon ülsz, megy le a nap és készül az esõ.
A háttérben a tenger és a zsúfolt kikötõ.
Az utcákon éjjel mindig zene szólt.
Majd nézzük meg egyszer, így van-e még.
Hogy mit mond a doktor, ne hallgatsd. Butaság.
Meggyógyulsz, tudom. Vigyázok rád.
És táncolsz, ahogy régen.
És nézik, ki ez a lány.
Olyan szép, hogy biztosan álmodunk már.
S ha a vándor az égben
Mégse túl szigorú,
A holnap már nem lesz szomorú.
Nincs semmi baj. Éveken át
Annyi minden féle volt már a világ.
Okosabb vagy, úgy hiszem, mint hogy többé ne remélj.
Megyógyulsz, tudom. Soha ne félj.
És táncolsz, ahogy régen.
És nézik, ki ez a lány.
Olyan szép, hogy biztosan álmodunk már.
S ha a vándor az égben
Mégse túl szigorú,
A holnap már nem lesz szomorú.
A holnap már nem lesz szomorú.